A legújabb kutatások eredményei azt mutatják, hogy az egészségügyi problémák hátterében 90-95%-ban a stressz húzódik meg. Ez elég szembetűnően jelzi, hogy fontos minderről beszélni. Az orvosi terminológiában a stressz jelentése mára megváltozott. Valamely folyamatos és zavaró inger következtében állandósult testi reakcióra vonatkozik. Ennyit a száraz tényekről.

Háttér

Ám mik lehetnek ezek a zavaró körülmények, benyomások és mennyire egyetemesek ezek?

Számos okot lehet felsorolni. A túlzott terheltség – legyen ez fizikai, érzelmi vagy mentális –, a szorongás, a félelem, az aggódás valami miatt, amit fontosnak hiszünk. Düh, harag, neheztelés valami vagy valaki iránt, ami vagy aki az elme által megszabott határokat sértett, és a sor még folytatható.

Tudatosság

David R. Hawkins a nyolcvanas években megalkotott egy tudattérképet, 0-1000-ig kalibrálva. 0 a halál és 1000 a megvilágosodás, a teljes egység, a mindent magában foglaló tudatossággal. Ebben minden 200 alatti érték a negatív tartományban van (szégyen, bűntudat, gyűlölet, fájdalom, félelem, vágy, harag, büszkeség). A határvonal a bátorság szintje és innen emelkedik a szeretetteliség és a tiszta tudatosság felé.

HOZZÁÁLLÁSUNK KÖVETKEZMÉNYEI

Azt gondolom, minden ebben a negatív tartományban csak ugyanilyen befolyással bírhat az elménkre és ezen keresztül a testünkre. Hogyan is lehetne másként, hiszen ez a természete.

Szóval, ilyen módon láthatjuk a stresszt általánosan jelenlevő okként.

Ha változtatni szeretnénk ezen, akkor változnunk kell. Változtatni a hozzáállásunkon, a gondolkodásunkon és életvitelünk formálásával személyiségünk is átalakul. 

A lelki egyensúlyunk elvesztése egy idő után megmutatkozik testi tünetekben is. A már így megmutatkozó stressz csak testi szinten való kezelése eredménytelen. Amennyiben az élethez való viszonyunkban nem történik változás, úgy- akár egy sikeres fizikai szintű kezelés után- a gyökérprobléma új tüneteket fog teremteni.

Lehetnek fizikai segítségek, amik segítenek felülkerekedni a legyengült állapoton, miközben intenzív önismereti és önreformálási munka zajlik. Ám egy bizonyos energiaszinten ezekre már nem lesz szükség.

A valóság tagadása

Azt látom, hogy a stressz – vagyis az alacsony energiaszinttel járó tudati állapotok – a valósággal kapcsolatos ellenállásból fakad. Mindig mást akarunk, mint ami életünk abban a pillanatában van. Többet, jobbat, biztosabbat, állandóbbat. A valósággal szembeni folyamatos ütközés rengeteg energiát emészt fel. Ez egy állandó küzdelem aktuális meggyőződésünk és a jelen pillanat között.

A valóság nem változik az ellenszegülésünk következtében úgy, ahogyan az elme azt elvárja. Felhasználva ezt a befektetett energiát, a valóság nagylelkűen még több stresszt ad a már meglévőhöz; ilyen a természete. A valóság a hozzáállásunk változásán keresztül alakul át.

Tévhit

Régóta elhitt téveszme, hogy „ha az életem körülményei megváltoznak, akkor majd én is más leszek”. Az új paradigma üzenete ez: „Önmagam és a valósághoz fűződő viszonyom megváltoztatásával megváltozik az életem”.

A magam és a klienseim történetei alapján ezt tartom hitelesnek, valóban működőnek.

A bátorság erénye, ami elválasztja a negatív tartományt a pozitívtól, rendkívül fontos életünk megváltoztatásában.

Nagy bátorság kell őszintén szembenézni magunkkal, addigi meggyőződésünkkel, és elengedni az ehhez való ragaszkodást.

A pillanat lehetősége

Néhány bármikor használható praktika:

Ha bármilyen elképzeléssel találkozunk a nap során, ami diszkomforttal jár, akkor tegyük fel a kérdést: mi van akkor, ha ez nem igaz? Hogyan láthatom ezt máshogyan, hogyan viszonyulhatok ehhez más módon?

A kérdések önmagukban kizökkentik a már bemerevedett gondolati struktúrákat és hagynak egy szünetet. Márpedig, ha egy gondolatot képes kizökkenteni valami, az csak egy másik gondolat lehet. Két – nagyon eltérő energiával rendelkező – gondolat, nem tud megjelenni egy időben.

Ha ezzel – kezdetben csak egy pillanatra – megváltoznak érzelmeink, akkor megélhetjük a bizonyítékát annak, hogy gondolataink hozzák létre érzéseinket és mindazokat a negatív tüneteket is, ahogyan a testünk lereagálja ezt. Minél többet billentjük ki elménket a már megszokott mintázatból, úgy enyhülnek a tünetek és megélhetjük annak megkérdőjelezhetetlen bizonyítékát, hogy képesek vagyunk megváltoztatni testünk biológiáját és képesek vagyunk meggyógyítani magunkat.

Egy tünet sosem ellenség, hanem abban az adott időszakban a legtökéletesebb társ életünk megértéséhez és átminősítéséhez.

A kizökkentés másik nagyon intenzív módja a zene. Hozzuk be az örömet a pillanatba. Néhány perc a kedvenc dallamainkkal és megváltoznak érzelmeink. Ha van lehetőség dúdolni vagy énekelni valamit, akkor tegyük meg. A megváltozott tudati állapot lehetőséget kínál a feszítettség feloldására és a nézőpontunk áthelyezésére.

A fenti technikák azonnali, ám viszonylag rövid ideig tartó változásokat generálnak, amik segítenek átlendülni a nehéz pillanatokon. Megélhetjük, hogy a „félig üres vagy félig tele pohár” hozzáállás elválasztó vonala csak egy gondolat, amit valamikor, valamiért elhittünk.

Az önmagunkon végzett mély, belső munka viszont elengedhetetlen ahhoz, hogy megleljük és átalakítsuk ezek forrását. Hiszen tartós és valódi átalakulás csak ezen a szinten történhet. 

Szeretettel, a Te útitársad