A tudatosság a „figyelem szándékos, elfogadó és nem ítélkező összpontosítása a jelen pillanatban fellépő érzelmekre, gondolatokra és érzékelésekre”, amelyek a buddhista ánápánaszati meditációs gyakorlatokkal fejleszthetők.
Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Tudatosság

Miért is fontos ez nekünk?

A tudatos jelenlét nem csak azt jelenti, hogy figyelünk a környezetünk eseményeire, tudatában vagyunk annak, mi is történik körülöttünk (dehogynem, pont ez a lényege), hanem mellette saját magunkat is el tudjuk helyezni abban a világban, amelyben élünk. Még akkor is, ha éppen az adott életkörülményeinkkel nem vagyunk elégedettek. Onnantól kezdve, ha tudatosan jelen vagyunk, a váratlan helyzetek egyre kevésbé lesznek váratlanok, a rájuk adott válaszreakcióink tudatosabbá válnak, ezzel úgymond egyre jobb megoldásokkal állunk elő.

Hogy ez miért jó nekünk? Nagyon sokat emlegettem már a stresszt és megint felhozom. A tudatos jelenlét csökkenti a stressz mértékét és segít olyan úgynevezett komfort zónában élnünk, hogy lelki, pszichés állapotunk a kiegyensúlyozottsághoz közeli állapotba kerüljön, így szervezetünknek ezzel már nem kell megküzdenie, a tartalékai lassabban merülnek ki, több energiát lesz képes fordítani a testi stresszek megszüntetésére.

“A probléma, elakadás, később betegség létrejötte egy rossz és zárt reagálási mód lassú következménye. Az elme lassan elhiszi azokat a negatív mintákat, amiket naponta hall, átél, amit mantráznak felé. Először védekezik, elhárít, majd izolál és átvált romboló üzemmódra… Az egyedüli esély a lineáris gondolkodás megszüntetése, amely egyben a betegség oka is” Mérő László

Miért ennyire fontos a stresszoldás?

Mert a mindennapjainkban előforduló stresszfolyamatok hosszútávon egészségkárosodáshoz vezethetnek, amelyek tünetileg megjelenhetnek a magas vérnyomástól a gyomorfekélyig számos formában. 

„Mindig, amikor találkozol valakivel, megkérdi: van-e karriered, házastársad, házad, hány gyereked van, mint ha egy boltban vásárolna. Azonban senki nem kérdezi meg, boldog vagy?”

Az első, és teljesen jogos kérdés, miként tudunk jobban jelen lenni életünkben, a környezetünkben a mostanihoz képest?

Mind a keleti, mind a nyugati filozófia nagyjai arra a következtetésre jutottak e tekintetben, hogy amivel a legtöbbet árthatunk magunknak az az ego, az én tudat kicsúcsosodása. Egészen addig a pontig, amíg az „én”-t állítom középpontba, addig az életünkre hatást gyakorló folyamatokat nem érzékeljük megfelelően. Úgy is mondhatnánk, kizárólag erőteljes szubjektív szűrőn át látunk, csakis azokat az információkat fogadjuk be, amelyek a mi életünket könnyebbé teszik, amiből profitálunk.

Legyen szó az erőforrások megszerzéséről (munkahelyi előmenetel, jobb fizetésért munkahelyváltás, érdekkapcsolatok), párkapcsolatokról, szerelmi életről. Sokan úgy vélik, hogy aki így él, az nem törődik senkivel és semmivel, és nem is érdemli meg embertársai szeretetét, segítségét. Viszont ne felejtsük el, hogy minden ember elsődlegesen a beleprogramozott evolúciós késztetésnek igyekszik eleget tenni, ez pedig a túlélés és a szaporodás.

Az együttműködésre való hajlam már ennél gyengébb evolúciós késztetés, hisz addig, amíg egyedül is képes valaki megteremteni az alap genetikai késztetést, nem rosszindulatból nem vesz tudomást a környezetéről. Ahhoz, hogy felismerjük a környezettel való együttműködésből származó előnyöket (kevesebb erőforrás befektetéssel ugyanakkora eredmény elérése), már tanult viselkedés kell. Meg kell tanulnunk a másikkal megértetni magunkat, figyelembe venni a másik igényeit, szükségleteit, hogy tevékenységeinket össze tudjuk hangolni, hogy abból mind a ketten profitálni tudjunk. Ez kezdetnek kimondottan jó is.

„Érdemeld ki felebarátod szeretetét” – Selye János

A következő lépés, amikor már nem kizárólag azt nézzük, kivel együttműködve tudunk még eredményesebbek lenni, hanem mondjuk a minket érdeklő művészetek, kreatív vagy szabadidős tevékenységek iránt érdeklődő személyekkel való társalgás, ami többek közt sokat segít az ő életfelfogásukon keresztül egy másik világszemlélettel megismerkedni.

Ugyanilyen tanulást igényel, amikor olvasunk, filmet vagy színdarabot nézünk. Vagy gyermekkorban a mesék hallgatása, olvasása szintén ilyen tanulási folyamat. Ezek mind megtanítanak minket arra, miként tudjuk észrevenni a környezetünk mozgatórugóit, ezzel felkészítve arra, hogyan tudunk tudatosan jelen lenni az életben.

A tanulási folyamat talán legnehezebb része a sztereotip szemlélet levedlése, amikor a felszín mögötti valóságot megpróbáljuk megismerni, elképzelni, milyen hatással lenne egy olyan helyzet a mi életünkre, létezésünkre. Legyen szó hisztis gyermekről, balesetet szenvedett emberről, erőszak áldozatáról, háború elől menekülőről. Ehhez az emberi képzeletet kell segítségül hívnunk, és elképzelni az elképzelhetetlent. Ne azt képzeljük el, velünk mi nem eshetne meg ezért vagy azért, hanem azt, mi lenne, ha megtörténne velünk, ha át kellene élnünk azt az életeseményt. Sokszor az is segítség, ha felidézzük, milyen rossz emlékeket őrzünk gyermekkorunkból, milyen események során szereztünk szomorú emlékeket.

„Mindenki az emberiséget akarja megváltoztatni, senki sem önmagát.” – Lev Tolsztoj

A következő, amikor ezt a figyelmet nem kizárólag embertársainkra irányítjuk, hanem az életünkkel nem szoros kapcsolatban lévő környezetre is. Amikor nem csak azt figyeljük, milyen a lakásunk, milyen a ház, amiben élünk, milyen emberek vesznek körbe, milyen az utca, amerre járunk, hanem mondjuk az állatvilágot. Milyen kapcsolatban állnak egymással. Vagy amikor egy-egy tányért elmosogatunk, annak a víznek az útja a folyókig. Ott mi történik vele. A halak és az ott élők mihez kezdenek az ebben a vízben lévő anyagokkal.

Sokan megrémülnek ilyenkor, milyen kis jelentéktelenek vagyunk az univerzumhoz képest, amiben élünk. Azonban érdemes arra figyelnünk, hogy minden mindennel kapcsolatban van, kölcsönhatásban vannak egymással. Az ember sem lenne képes a benne lévő mikroorganizmusok nélkül létezni, ezek a baktériumok, bakteriofágok és más élő szervezetek különböző biokémiai folyamatokon keresztül befolyásolják olykor még a döntéseinket is. Ugyanígy az ember is hatással van a környezetére, azonban az rajtunk múlik, ez a kölcsönhatás hozzáad vagy inkább pusztít.

 

„A királyok itt hagyták a koronájukat és a jogarukat, a hősök a fegyvereiket… ám valamennyiük közt a nagy szellemek, akiknek ragyogása önmagukból áradt, akik azt nem külső dolgoktól nyerték, azok magukkal viszik nagyságukat odaátra, ők mindent magukkal visznek, aminek itt birtokában voltak.” – Arthur Schopenhauer

Mindez miért is jó nekünk? Többek között segít elérnünk egy homeosztázisos állapotot, amelynek esetében a lehető legalacsonyabb stressz éri a szervezetünket. Mondhatjuk úgy is, megbékélünk önmagunkkal, összhangba kerülünk a körülöttünk élőkkel és a világgal. Ebben az állapotban még jobban tudunk arra koncentrálni, ami számunkra kedves, fontos, ezzel elősegítjük azokat az élettani folyamatokat, amelyek életminőségünkre és egészségünkre pozitív hatást gyakorolnak.

Gyakorlat

Gyakorlatra fordított idő átlagosan: min. 20-30 perc naponta

Minden nap szánj arra időt, hogy ne a magad szemszögéből, hanem valaki vagy valami máséból tekints a világra. Próbáld meg átélni az ő létezését, érzelmeit. Próbáld meg megérteni. Ha nem érted, gondold végig, téged mi késztetne egy ilyen viselkedésre. Mitől cselekednél úgy, ahogyan ő.

Amennyiben úgy érzed, így nem megy, még mindig ott vannak a titokzatosan hangzó ánápánaszati meditációs gyakorlatok. 🙂

Tanácsok

Mint minden stresszoldási és egyéb gyakorlatnál, módszernél, fontos, hogy figyelj magadra. Figyelj arra, mi jó neked és mi nem! Bármennyire is szeretnénk az életünket megkeserítő stressztől szabadulni, mindig törekedjünk arra, hogy a számunkra legkedvezőbbet találjuk meg. Ne ragaszkodjunk görcsösen egyetlen módszerhez sem, ha úgy érezzük, az nekünk inkább árt mint segít. Még akkor is, ha másnak az a módszer, gyakorlat eredményes volt. Szerencsére mind mások vagyunk, így nincs egyetemleges, mindenre érvényes és hatékony módszer.

Tessék bátran próbálkozni!

Néhány gondolat útravalónak

Ne aggódj, nyugodj le! 😀

A jó közérzet fontos. Érezd jól magad a bőrödben!

Az itt leírtak, mint minden esetben, az átlagosan tapasztalt körülményeket és hatásokat mutatták be. Természetesen lehetnek ettől eltérő eredmények, tapasztalások is. Ilyen esetekben nincs másról szó, mint a tüneteket kiváltó ok(ok) különbözőségéről, illetve szervezetünk metabolizmusának eltéréséről.