– avagy hogyan legyél központi figura.

Egy biztos, nem úgy, hogy bezárkózol a szobádba és még a takarót is a fejedre húzod, hogy még a nap se láthassa, mennyire rút és érdemtelen személy vagy.

Az első lépések egyike, ha már egész nap csak a gép előtt ülsz és nézed, mások miként élik “boldog” életüket. Közben azon sóvárogsz, neked miért nem lehet ilyen boldog életed.

Pedig lehet. De tudod, azért tenni is kell.

Tehát, ott ülsz a gép előtt, bámulod a közösségi oldalakat. Ha már ott vagy, biztosan találsz olyan oldalt, csoportot, egyebet, amely pont a te érdeklődési körödhöz kapcsolódik. Katt rá!

Most!

Nem holnap vagy azután, netán sohanapján.

Ami számodra kicsit majd furcsa lesz, amiről eddig azt képzelted, hogy a te zárt világod, más úgysem értheti úgy, ahogyan te, rá kell ébredned, hogy de. Mások is éreznek hasonlóan, mint te. Mások is menekülnek a valóság elől, ahogyan te.

Ezt a felfedezést nem söpörheted a szőnyeg alá, hogy ez is hazugság, mint minden más a valóságban.

Fogadd el!

A második lépés, ha már bent vagy egy ilyen közösségben, szólj hozzá dolgokhoz.

Hidd el, tudsz annyit a témáról, hogy nem fognak hülyének nézni. Amennyiben néha mégis belefutsz egy-két pofonba, önreflexió. Fapofa felvesz, elfogadod, hogy igen, vannak, akik ezt is jobban tudják. Most már te is tudod.

Harmadik lépés. Amikor megfogalmazódik benned egy gondolat, olyan, amivel máshol még nem találkoztál, merd megosztani valamelyik szűkebb online közösséggel, ahol hasonló érdeklődésű tagok vannak. Ez azért is hasznos, mert ilyenkor megtapasztalhatod, mások mennyire más nézőpontból szemlélik a világot.

Amikor ilyennel találkozol, próbáld ki te is, hogy a másik nézőpontjából közelíted meg.

Ha idáig eljutottál, és még senki sem evett meg, megteheted a következő lépést. Menj el közösségi találkozókra.

És beszélgess!

Kérdezz! De úgy igazából. Ne felületesen, érdekeljen a válasz. Legyél kíváncsi a másikra.

Az odafigyelésed elnyeri méltó jutalmát.

Egy nap azt fogod észrevenni, másokat is érdekel, mi van veled. Figyelnek rád, dicsérnek, elismernek, nem mellékesen életük szerves részévé kezdesz válni.

Látod? Örökké nem eshet 🙂