A függőség a legtöbb esetben valamely szükséglet (Maslow-piramis) hiányára való válaszreakció, amely cselekvés során nem teljesen a szükséglet hiányállapotának megszüntetése a cél, hanem a hiányából eredő pszichés (lelki) zavar enyhítése.

“A tulajdonképpeni élvezet nem abban van, amit elérünk, hanem az elképzelésében. (…) …az élvezet nem abban van, amit élvezek, hanem abban, hogy kívánságom teljesül.” – Søren Aabye Kierkegaard – Vagy-vagy

Sok esetben olyan függőségeket alakítunk ki, amelyek a szükségletek teljesülésének lehetetlensége miatt módosult tudatállapotba hozzák a függővé váló személyeket. Más esetekben ez menekülés a valóság elől, egy ál-biztonságos környezet létrehozásával.

Amikor függőségről beszélünk, meg kell különböztetnünk a különböző szerek általi függőséget (kábítószer, alkohol, kávé, cigaretta), cselekvésben megnyilvánuló függőség (szex, szerencsejáték) és a kevésbé rossznak vélt függőségeket (futás, úszás, kerékpározás, extrém sport, konzol vagy PC-s játék függőség, közösségi oldal függőség, olvasási függőség).

Ugyanígy függőségi kapcsolat alakulhat ki két személy között alá-fölé rendelt viszony esetén, ahol az alárendelt személy mindig a másiktól vár megerősítést minden tettéhez. Ebben az esetben nem mindig szándékos a másik fél fölérendeltsége. Ilyenkor az alárendelt személy önkéntesen vállalja a saját szerepét, mivel nem ismer más viselkedési normát.

Ez a hozzáállás a többi függőségi viszony esetében is megállja a helyét, hogy a függővé váló személy azért vállalja önként a függőséget, mivel nem ismer más megoldási lehetőséget, a legszűkebb szociális közegben nem volt lemásolni való viselkedésminta.

Szerfüggőség – kábítószer, alkohol, kávé, nikotin, gyógyszerek

Viselkedési addikció – pornó, szex, kapcsolatfüggőség, internet, könyvek stb.

Nem számít függőségnek, amikor valaki egy tevékenységet a nap nagy részében végez. Függőségről akkor beszélünk, amikor adott tevékenység nélkül nem képes meglenni az adott személy. Bármilyen hihetetlen, ilyen függőség az is, amikor képtelenek vagyunk az első csésze kávé nélkül felébredni. Sok esetben tévesen úgy képzeljük, létezni sem tudnánk kávé nélkül.

Pedig pusztán annyiról van szó, hogy a kávé hatása az agyra – rendszeres fogyasztás esetén – negatívan hat. Ez azt jelenti, hogy rendszeres fogyasztása mellett az élénkítő hatás gyengül, viszont az agy frissessége hanyatlik, és a végén már azért kell kávét inni, hogy a rendszeres kávé fogyasztás előtti alap szintet elérje. Eddigre már a szervezet igényli a koffeint, függővé váltunk tőle. Le lehet szokni róla, viszont készüljünk fel rá, hogy erőteljes fejfájás, rosszullét léphet fel, amelyek akár 1-2 hétig is kísérhetnek minket. Kb. ennyi idő kell, amíg a szervezet leküzdi a koffein függőségét. És ez csak a kávé okozta függőség. Más, addiktív szerektől való megszabadulás, azaz az elvonási tünetek elmúlása, sokkal több idő és sokkal fájdalmasabb.

Ugyanúgy már függőségnek számít, ha minden vacsora után kényszert érzünk egy pohár bor elfogyasztására, vagy a nehéz nap végén lazulásként (stresszoldásként) megiszunk egy pohár bort, netán ennél erősebbet.

A függőség során az azonnali vágykielégítésre koncentrálunk, és amennyire lehet, kontroll nélkül.

“A fejlődés mindig változást hoz magával, viszont a változás nem mindig jár együtt fejlődéssel” C. G. Jung

Menekülés, gyógyulási lehetőségek

Mint minden ilyen probléma esetén, itt is vannak lehetőségek, hogy a függők megváljanak a számukra és olykor a környezetük számára is káros életviteltől.

A legnehezebb része az egésznek, hogy a függőségben szenvedő emberek nem tanultak meg dönteni, nem sajátítottak el olyan viselkedési mintákat, amelyek segítséget nyújthatnának nekik ebben a helyzetben. Eleve pont ezért kerültek ebbe a helyzetbe.

A változás sok esetben külső segítség nélkül nem megy. Viszont a függők a legritkább esetben látják be, hogy segítségre szorulnak. A kierőszakolt változásra kényszerítés pedig nem mindig eredményes, mivel a függő együttműködése is kell a felépüléshez.

Amíg a függő nem ismeri be, hogy segítségre szorul, a környezete szinte tehetetlen.

Felelősségteljes terapeuta nem vállalja függő személy kezelését, amennyiben nincs megfelelő szakképzettsége

Függőség terápiás kezelése

Vannak élethelyzetek, amikor megkerülhetetlenek azok a szakemberek, akiknek orvosi végzettsége van, ilyen eset az is, amikor olyan egyéneket kell a függőségüktől megszabadítani, akiknél módosult tudatállapot áll fenn a függőséget kiváltó tényezőtől. Ide tartozik a kábítószer, alkohol stb.

Azért fontos olyan orvosi végzettséggel rendelkező szakembernél kezdeni, mivel a terápiák kizárólag akkor eredményesek hosszú távon, amennyiben a személy már nincs tudatmódosító szer hatása alatt. Az orvos ebben tud segíteni, nem minden esetben gyógyszeres kezeléssel.

Normál terapeuta, aki nem rendelkezik orvosi végzettséggel, az esetek többségében nem képes szakszerűen terápiát tartani, és egy ilyen terápia komoly pszichés károkat okozhat. 

“Én azt gondolom, hogy jobb a csillagok felé nyúlni, mint tétlenül üldögélni, csak mert tudod, hogy nem érheted el őket.” – R. A. Salvatore: Menedék

A viselkedési addikciók esetében szintén fontos, hogy olyan szakembert keressünk fel a függőség kezelésével, akinek ez a végzettsége.

A szakemberek az általuk használt terápiákat – legyen az gyógyszeres- vagy  viselkedésterápia, vagy ezek kombinációja –  az egyénre szabva tudatosan alkalmazzák.

Sok esetben a terápia eredményességét nagyban befolyásolja a szűkebb szociális közeg (család, munkahely stb.) hozzáállása, viselkedése. Ezért mindenképpen érdemes figyelembe venni, ha valamely családtagunkat érinti a függőség, akkor elképzelhető, hogy magában a családban is van olyan probléma, amiért az illető máshol kereste a szükséglet kielégítést.

Amennyiben minden a legjobbak szerint alakul, a terápián résztvevő személynek annyi dolga van, hogy tanuljon. Megtanuljon élni, a terápián elsajátított viselkedésmintákat alkalmazza a való életben, vállalja önmagát, merjen kiállni önmagáért és vállalja a felelősséget a tetteiért.

Legalapvetőbb szükségletek (Maslow-piramis): létfenntartás (evés, ivás), szexualitás, biztonság érzet, szeretet, kiszámíthatóság, gyengédség

Hogy mikortól nem számítunk függőnek?

A függőség általában örökre megmarad. Annyi tud változni egy jól kombinált orvosi kezelés és terápiát követően, hogy az egyén megtanulja kezelni azokat a helyzeteket, amelyek a függőség kialakulásához vezettek nála, illetve a megváltozott életmódnak köszönhetően nem alakulnak ki olyan helyzetek, amikor vágyakozni kezdene a függőséget kiváltó, a szükségletet enyhítő cselekvés vagy szer után.

Hivatkozások

Néhány gondolat útravalónak

Ne aggódj, nyugodj le! 😀

A jó közérzet fontos. Érezd jól magad a bőrödben!

Az itt leírtak, mint minden esetben, az átlagosan tapasztalt körülményeket és hatásokat mutatták be. Természetesen lehetnek ettől eltérő eredmények, tapasztalások is. Ilyen esetekben nincs másról szó, mint a tüneteket kiváltó ok(ok) különbözőségéről, illetve szervezetünk metabolizmusának eltéréséről.