A stresszre adott reakcióink nagyban függnek a gyermekkorunkban tanult és elsajátított viselkedésmintáktól. Azonban ettől függetlenül elsajátíthatunk olyan gyakorlatokat, védelmi mechanizmusokat, amelyek segítenek a minket érő stresszt enyhíteni.

A hétköznapi életben számos hatás válthat ki belőlünk stresszt. Lehetnek ezek a hatások számunkra is ismertek, azonban vannak olyan stresszorok, amelyekre fel sem figyelünk, vagy egyszerűen eszünkbe sem jutna gondolni rá, mivel még mindig sokan hiszik azt, hogy a stressz csupán idegfeszültség. Legtöbbször ez az oka, amiért nem tulajdonítanak neki nagy figyelmet, miközben minden stresszhelyzet szervezetünk minden sejtjét negatívan érinti, ezért nagyon fontos, hogy megtanuljuk kezelni. Az ilyen stresszorokra adott válaszunk (viselkedésünk, hozzáállásunk, érzelmeink, gondolataink) megadja azt is, mennyire tudunk kiegyensúlyozott vagy nyugodt életet élni, annak többnyire a szép aspektusaira figyelni.

STRESSZOR = stresszt előidéző tényező

  • megfelelés: iskola, munkahely – még akkor is, ha elfogadjuk a társadalmi konvenciókat, hogy mások is járnak iskolába, dolgozni, attól még az adott környezetben érhetnek olyan behatások, amelyek miatt a biztonságérzetünk megrendül
  • váratlan nagy öröm vagy bánat
  • zajterhelés
  • munkahelyi túlórák
  • bűntudat
  • túlzott öröm
  • feldolgozatlan traumák
  • bizonytalanság
  • adódhat információhiányból
  • kontroll vesztés érzése
  • műtéti altatás

Mára több kutatás is igazolta Selye János megállapítását, hogy a túlzott stressz nagyon sok betegség előidézője (legyen szó kellemetlen vagy kellemes stresszről), ennek ellenére mérsékelt mennyiségben mégis elengedhetetlen szervezetünk működéséhez. Olyan alapvető hatások során is stresszfolyamatok zajlanak le bennünk, mint a légzés, kórokozók elleni küzdelem, netán öröm. Éppen ezért nem a stressz teljes elkerülésére kell koncentrálnunk, hanem az állandóan változó környezethez kell alkalmazkodnunk.

“A stresszmentes állapot a halál.” – Selye János

Alkalmazkodásunkat – amivel a cikket is kezdtem – többnyire a gyermekkorban elsajátított viselkedésminták határozzák meg. Szerencsénkre az evolúció kiemelkedő alkalmazkodási és tanulási képességet adott az embernek, ezért élete során bármikor ki tud alakítani önmaga számára megfelelő életfilozófiát, amellyel mérsékelheti a stressz által okozott károsodásokat.

A STRESSZHATÁS TÜNETEI:
mellékvesék megnagyobbodása, vérbőség; limfocitákat termelő csecsemőmirigy, lép, nyirokmirigyek sorvadása, zsugorodása; gyomor-bél nyálkahártya véres fekélyei.

Amennyiben a panaszok továbbra is fennállnak, keresse fel terapeutáját!

Mint minden behatás, a stresszt kiváltó okok is különböző tünetekben mutatkoznak meg rajtunk. Ezek a tünetek lehetnek viselkedésbeli vagy rosszabb esetben testi (gyomorfekély, magas vérnyomás) tünetek. Ilyenkor jól jön egy olyan megoldás, ami azonnal hatni tud, mint fejfájásnál egy Algopyrin.

Természetesen szóba jöhet ilyenkor egy jó kis citromfű, macskagyökér, netán orbáncfű tea (utóbbi kettő esetében 1-2 hétig, és csak 1-2 csésze/nap adagban javasolt a fogyasztása), azonban ez kizárólag akkor megfelelő megoldás, ha olyan helyen vagyunk, ahol van lehetőségünk ilyen forrázatot főzni.

NÉHÁNY GONDOLAT ÚTRAVALÓNAK

Természetesen ez a módszer ugyanúgy csak tüneti kezelésre alkalmas, ahogyan fájdalom esetén bekapunk egy fájdalomcsillapítót. Itt is érvényes a gyógyszer ismertetőjéhez hasonlóan: “amennyiben a panaszok továbbra is fennállnak, keresse fel terapeutáját”.

GYAKORLAT

Stresszoldás reflexológia segítségével

Gyakorlatra fordított idő átlagosan:
1 – 3 perc

Milyen esetekre, milyen gyakran és kiknek ajánlom:
stressz és szorongás oldása